(Harry Potter and the Sorcerer's Stone)
Színes, szinkronizált angol-amerikai mesefilm, 2001
152 perc
Szereplők: Daniel Radcliffe, Emma Watson, Rupert Grint, Richard Harris, Maggie Smith, Alan Rickman, Ian Hart, Robbie Coltrane
Rendezte: Chris Columbus
Warner Brothers
InterCom
Kölcsönzői videomegjelenés. 2002. 05. 09.
Megvásárolható: 2002. 05. 14.
Harry Potter árvaként nőtt fel rokonai házában, és mostoha sorsát csak szomorítja a család ellenszenve, bár ez kölcsönös. Harry sem tudja kit utál jobban: szívtelen nagynénjét, goromba nagybátyját, vagy elkényeztetett, rosszindulatú unokatestvérét. Nem sejti, mi az oka a bácsi és a néni gyűlöletének, sosem értette a rejtélyes célzásokat az anyjára és „semmirekellő” férjére sem. Csak azt tudja, hogy a lépcső alatti gardróbban kell laknia, unokatestvére levetett ruháit hordania, és hogy tizenegyedik születésnapja éppolyan csendben fog elmúlni, mint az összes eddigi.
Ám ebben téved, mert minden másképp történik, mint várta. Épp a születésnapján különös levelet hoz neki egy bagoly, ám mielőtt belenézhetne, rémült bácsikája elkobozza a küldeményt. De hiába, mert ezután minden nap újabb és újabb levelek érkeznek, míg végül a bácsi megelégeli a dolgot, és egy messzi, elhagyatott kunyhóban rejtőzik el családjával.
Ott bukkan fel egy torzonborz óriás, Hagrid, és végre Harry kezébe ad egy levelet, mely arról tudósít, hogy a fiút felvették a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulói közé.
Harry végre megtudja az igazságot családjáról: a szülei híres varázslók voltak, és minden idők leghatalmasabb sötét mágusa, Voldemort nagyúr ölte meg őket. Máig rejtély, hogy az egyéves Harry hogyan élte túl a támadást, de nevét azóta áhítattal emlegetik a varázslók között.
INFÓ
A film J.K. Rowling 1996-ban megjelent első Harry Potter-regénye alapján készült, melyet 46 nyelvre fordítottak le, és több mint 100 millió példányban adtak el világszerte.
„Hallottam rémes és elég mulatságos történeteket arról, hogyan képzelik egyes rendezők filmre vinni a történetet. Egyikük például a helyszínt egy hollywoodi középiskolába tervezte, Harry, Ron és Hermione pedig amerikai diákok lettek volna. Mások teljes egészében komputeranimációval próbálkoztak volna. Kissé megdöbbentem ezektől az ötletektől, hiszen számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy óriási hiba lenne eltérni a könyvtől. Megvan az oka, hogy miért szeretik világszerte gyerekek és felnőttek a Harry Potter könyveket, s ha leromboljuk ezt a világot és a karaktereket, azzal elidegenítjük a közönséget. Ezért szilárdan kitartottam amellett, hogy hű maradok a könyvhöz, és ebbe az is beletartozott, hogy Angliában forgattunk, brit színészekkel.”
„Nem volt könnyű olyan srácot találni, aki rendelkezik Harry Potter összes tulajdonságával - magyarázza David Heyman. - Olyasvalakit kerestünk, akiben nemcsak kíváncsiság és a rácsodálkozás képessége van meg, hanem valamiféle életbölcsesség és a fájdalom tapasztalata is; szóval egy érett lélek egy gyermek testében. Nyitottnak és nagylelkűnek kellett lennie, jó ítélőképességgel. Harry nem jeleskedik az iskolai tananyagban, sok hiányossága van, de éppen ez teszi annyira emberivé és rokonszenvessé - hogy nem tökéletes. Harry tulajdonképpen hétköznapi srác, mégis képes nagy dolgokat véghezvinni, és elhiteti velünk, hogy a varázslat lehetséges.”
„Dan lenyűgöző volt - teszi hozzá Columbus -, és erről akkor győződtünk meg végérvényesen, mikor elküldtük Jo részére a tesztfelvételt, és valami olyasmit mondott, hogy az volt az érzése, mintha rég elveszett fiát látta volna viszont.”
„Éppen a fürdőkádban ültem, mikor megszólalt a telefon - meséli Daniel -, és apa mondta, hogy enyém a szerep. Nagyon örültem, és aznap éjjel kettőkor fel kellett kelnem, hogy újra megkérdezzem a szüleimet, nem álmodom, ez tényleg a valóság. Annyira izgatott voltam.”
Rupert Grint, a Ron alakító fiú néhány iskolai fellépéstől eltekintve nem rendelkezik komoly színészi tapasztalatokkal, de önmagát a "legnagyobb Harry Potter rajongónak“ írta le, és nagyon meg akarta kapni a szerepet.
Emma Watson:
„Mikor a könyvet olvastam, az jutott eszembe, milyen jó szerep lenne Hermione. Rengeteg meghallgatáson kellett átesnem, s ez bizony nem volt könnyű. Egyik nap Rupertet és engem leültettek David Heyman irodájában, és azt mondták, hogy mi kaptuk a szerepeket. Először fel se fogtam, bambán ültem ott legalább öt percig. Hermione egyébként nem mindenben hasonlít rám. Én például - bár szeretek tanulni - egyáltalán nem vagyok osztályelső, sőt! De nagyon szeretek főnökösködni, és ettől az öcsém szenved is egy kicsit.” |
AJÁNLOM AZ OLDALT
